adatb/db.org

#+TITLE: Adatbázisok tételek
#+AUTHOR: Toldi Balázs Ádám
#+OPTIONS: H:5
#+LaTeX_HEADER: \setcounter{secnumdepth}{5}

* Adat, információ, tudás. Metaadatok. Strukturált, szemistrukturált és nem strukturált adatok
** Adat 
A körülöttünk lévő világ egy része,ami értelmezhető ugyan,de nem értelmezzük.
** Információ 
Az adathoz redelünk egy értelmet,egy jelentést.
** Tudás
Kontextusba helyezett információ.
** Metaadat
Adat, az adatról. Segéd adatok.
*** Szerkezeti(Strukturális) metaadat
pl. Hol található egy file fizikailag
*** Szemantikus(Üzleti információs) metaadat
Hogyan kell értelmezni egy adatot.
*** Üzemeltetési metaadat
Mi történt az adatokkal. 
pl. mikor lett módosítva.
** Struktúrált adat
 Olyan adat,amire struktúrális $\text{metaadat} << \text{adat}$ .
*** Semi-struktúrált adat
Olyan adat,amire struktúrális $\text{metaadat} \approx \text{adat}$ .
*** Nem struktúrált adat
Olyan adat,amihez egyáltalán nem értelmezünk.
* Adatbázis-kezelő fogalma, feladatai, felépítése, használói
** Adatbázis kezelő fogalma
Az adatbáziskezelő, olyan hardware- softwarerendszer, amelyet 3 fő tulajdonság
jellemez:
- nagy adatmennyiség
- gazdag struktúra
- hosszú életciklus
** Feladatai
*** Adatok sémájának meghatározása
A felhasználónak meg kell tudnia határoznia az adatbázis sémáját,azaz az adatok
logikai rendjét. Ezt tipikusan egy adatdeviníciós nyelven teheti meg(data
definition language,DDL). Ezeket az ún. technikai metaadatokat egy speciális
védett helyen kerülnek eltárolásra
*** Adatok tárolása
A séma meghatározása után felvehetünk adatadokat az adatbázisba.
*** Hozzáférés az adatokhoz
A felhasználónak lehetősége lehet az egyes adatok megkeresésére, módosítására,
valamint törléásére. Ezt tipikusan egy adatlekérdező és -manipulációs nyelven
teheti meg(data manipulation language,DML).
*** Adatbázis-menedzser
A DBMS központi része az adatbázis-menedzser (database manager), amely a
lefordított séma alapján kezeli a felhasználói lekérdezéseket
*** Adatvédelem(privacy)
Nem minden felhasználó férhet hozzá minden adathoz. A kölönböző felhasználókhoz
külön jogokat rendelünk. Lehet olyan felhasználó,aki csak a olvasni tudja a
tárolt adatokat, lehet olyan felhasználó, aki olvasni és módosítani is tudja az
adatokat,de lehet olyan is,aki egyáltalán nem fér hozzá az adatokhoz.
*** Adatbiztonság(security)
Bizonyos adatok, igen nyagy értéket képviselhetnek, és ezért semmi képpen nem
toleráljuk elvesztésüket,vagy részleges elvesztésüket. Ezért különböző
eszközöket alkalmazunk az adatok biztonsága érdekében. Pl. naplózás,rednszeres
mentés,kettőzött állományok elosztott működés, stb.
*** Integritás
Fontos,hogy az adabázisban tárolt adatok helyesek legyenek, ne legyenek
ellentmondások. Ezért ezeket ellenőrizni kell.
**** Formai ellenőrzés
Ez viszonyla egyszerú elvégezni. Csak meg kell nézni hogy az adat megfelel-e egy
elvárt formának. Pl. egy keresztnév nem tartalmaz számokat vagy testmagasság nem
lehet három és fél méter (domain sértés).
**** Referenciális integritás
Számos esetben kell annak a feltételnek teljesülnie, hogy az adatbázisból az egyik
helyről kiolvasott adatelemnek meg kell egyeznie valamely más helyről kiolvasott
másik adatelemmel
**** Strukturális integritás
Ellenőriznünk kell, hogy nem sérült-e meg valamely feltételezés, amelyre az
adatbázis szerkezetének megtervezésekor építettünk. Gyakori hiba, az
egyértelműség megszűnése(pl több feleség). Ide tartoznak az adatbáziskényszerek
ellenőrzése is.
*** Szinkronitás
Fontos,hogy a különböző felhasználók által, egyidőben végzett műveleteknek ne
legyenek nemkívánatos mellékhatásai. Ezt tanzakciókezeléssel módszereivel oldjuk
meg. pl. zárak.
** Felépítése
A felépítésének leírásához egy rétegmodellt alkalmazunk. A legegyszerűbb
adatbázis kezelő modelle 3 rétegből áll:
*** Fizikai adatbázis
Itt valósul meg az adatok,valamint az adat struktúrák fizikai tárolása.
*** Fogalmi(logikai) adatbázis
Ez a való világ egy részének leképezése,egy sajátos modell,ahogyan az adabázis
tükrözi a valóság egy részét.
*** Nézetek
Ez az amit a felhasználók látnak. Az adatbázisban szereplő adatok és metaadatok
egyes megjelenítései.A nézetekhez tartozó sémákat gyakran külső sémának
(external schema) is nevezik.
** Felhasználói
*** Képzetlen felhasználó (naive user)
A felhasználók legszélesebb rétege, akik csak bizonyos betanult ismeretekkel
rendelkeznek a rendszerről.
*** Alkalmazás programozó
Az a szakember, aki a (képzetlen) felhasználó által használt programot készíti
és karbantartja. Ez olyan feladat, amely programozót igényel, de megoldásához
nem feltétlenül szükséges, hogy az illető belelásson az adatbázis belső
szerkezetébe is.
*** Adatbázis adminisztrátor
Hagyományosan így nevezzük azt a személyt, aki az adatbázis felett
gyakorlatilag korlátlan jogokkal bír. Kizárólag ő végezhet egyes
feladatokat,mint pl:
**** Generélás
Adatbázisok létrehozása, szerkezetének kialalítása.
**** Jogosultságok karbantartása
A hozzáférések jogának naprakészen tartása, módosítása.
**** Szerkezetmódosítás
Az adatbázis eredeti szerkezetének 
**** Mentés-visszaállítás. 
Célszerű lehet adatbiztonsági okokból időnként vagy bizonyos időközönként
másolatot készíteni az adatbázisról. Ha az adatbázis megsérül, ez a másolat
teszi lehetővé a visszaállítást a mentés időpontjának állapotába.
**** DBMS tervező/programozó (DBMS designer/programmer)
Tudja, hogyan kell DBMS-t készíteni, ami különösen specializált tudást igényel.
* Heap szervezés
** Általános jellemzői
Jelentése halmaz, kupac. Ez a legegyszerűbb tárolási megoldás. Legalább annyi
blokkot használ fel,amennyit a rekordok száma és mérete megkövetel,de nem
rendelünk hozzás semmilyen segédstruktúrát.
** Műveletek heap szervezésben
*** Keresés
 Mivel nem rendelkezik semmilyen segéd struktúrával ezért lineáris keresést
 alkalmazunk. Ez általánosan $\frac{\text{blokkok száma}+1}{2}$ blokkműveletet
 igényel. (Mivel egy keresés nem végezhető el 0 blokkműveletből,ezért kell a $+1$
 )

*** Törlés
 Először meg kell keresni a törlendő rekodot,majd a felécben jelezni,hogy a
 rekord felszabadult. Ezek után a megváltoztatott blokkot vissza kell írni.

*Következményei*:
 Az előbb felvázolt metódus egy gyakori következménye a szétszódódott
 lemezterület. Erre megoldást jelenthet a lemezterületek összegyűjtése és
 egyesítése.
*** Beszúrás
Először mindenképpen ellenőrizni kell a rekod egyedidégét,majd szabad
tárolóhelyet kell találni. Ha nincs, állománybővítés szükséges(adminisztrátor
feladata).
*** Módosítás
Először meg kell keresnünk a blokkot,amiben a keresett rekord található. Majd a
rekord módosítása után  a blokkot vissza kell írni a háttértárra.
* Hash-állományok

A hash-címzés során a kesesés kulcsának bitmintájából csonkolás segítségével is
kinyerhető egy cím, amely alapján a keresett rekord megtalálható.

A legegyserűbb változatában egy ún. hash függvényt használunk,ami egy egyértelmű
címet ad.Ezzel ugyan sokkal gyorsabb a keresés,mint hagyományos módszerekkel,de
a háttértárakat ebben a formában igen rosszul használja ki.

Egy gyakori megoldás erre a vödrös hash-elés,ahol az egyes blokkok vödrökbe
vannak elhelyezve. Keresés során a hash függvénnyel megkaphatjuk,hogy a keresett
rekord melyik vödörben található.
** Műveletek vödrös hash szervezésben
*** Keresés
Először lefutattjuk a kulcson a hash függvényt. Ez alapján tudjuk,hogy melyik
vödörben található a keresett rekord. Ezek után a vödörben lényegében lineáris
keresést alkalmazunk.
*** Beszúrás
Előszür a hash függvény alapján megkeressük,hogy melyik vödörbe tartozik a
rekord,majd megkeressük a rekord kulcsát a vödörben. Ha megtalátuk akkor,
hibaüzenetet küldünk. Ha nem találtuk meg,akkor az első szabad vagy törölt
helyre beírjuk. Végül a módosított blokkot visszaírjuk a háttértárra.
*** Törlés 
Megkeresés utá a felécben jelezni,hogy a rekord felszabadult. Ezek után a
megváltoztatott blokkot vissza kell írni.
*** Módosítás
Ha nem a kulcs mezőt módosítjuk,akkor az a módosítás a szokott módon történik.
Ha kulcs mező is módosul akkor a törlés és a beszurás műveletet kell alkalmazni
egymás után. 

* Indexelt állományok 

Az indexelt szervezés alapgondolata: a keresés kulcsát egy ún. indexállományban
(kb. katalógus) megismételjük, és a kulcshoz egy mutatót rendelünk, amely a
tárolt adatrekord helyére mutat.

Az indexállományt mindig rendezve tartjuk. Ha a kulcs numerikus, akkor a
rendezés triviális. Ha szöveges, akkor lexikografikus rendezést
alkalmazhatunk. Összetett kulcs (composite key) esetén, vagyis amikor a kulcs
több mezőből áll, definiálnunk kell a rendezés módját. Általában nincs akadálya,
hogy több indexállományt is létrehozzunk ugyanazon adatállományhoz,különböző
(vagy különbözően rendezett) kulcsmezőkkel.Ezért ebben a kontextusban a (keresési) kulcs
lesz minden, ami szerint egy indexet felépítünk, illetve a keresést végezzük.

Két alapvetően különböző megvalósítás lehetséges:
1. indexrekordot rendelünk minden egyes adatrekordhoz (sűrű index)
2. indexrekordot rendelünk adatrekordok egy csoportjához, tipikusan az egy
blokkban levőkhöz. (ritka index)

* Ritka index, B*-fák 
** Ritka index
Ebben az esetben indexrekordot redot az adatrekordok egy csoportjához
rendeljül. Ez hasonlít a szótárban található első és utolsó szó megjelölése az
egyes oldalak tetején.

*** Keresés
 Keresés során először az index állományon bináris keresést alkalmazunk a
 keresett kulcsra. Ha megtaláljuk, akkor megkapjuk,hogy a keresett rekord melyik
 blokkban található. Ezek után a blokkon belül lineáris keresést alkalmazunk
 (vagy ha rendezett akkor bináris keresést).

*** Beszúrás
 Először meg kell keressük azt a blokkot, amelyben a rekodnak lennie kellene, ha
 az állományban lenne. Ha ebben a blokkban van elég hely, akkor a rekordot
 beírjuk a blokkba. Ha nincs , akkor helyet kell csinálnuk neki. Erre egy
 lehetőség lehet az, ha létrehozunk egy új blokkot és a korbábban megtalát blokk
 rekorjait megfelezzük az új blokkal. Ez után frissítenünk kell az index
 struktúrát is az blokkokban található kulcsoknak megfelelően.

*** Törlés
Először megkeressük azt a blokkot,amelyik a rekordot tartalmazza. Ha ebben a
blokkban nem a legkisebb kulcsot akarjuk törölni,akkor ezt egyszerűen
elvégezhetjük, a keletkező lyukat pedig mozgatással megszüntethetjük. Ha a
legkisebb kulcsot töröltük a blokkban akkor az indexállományt is firssíteni
kell.
*** Módosítás
A módosítás egyszerű, ha nem érint kulcsot. Ekkor meg kell keresni a szóban
forgó rekordot, elvégezni a módosítást, majd az érintett adatblokkot visszaírni a
háttértárra.
Ha a módosítás kulcsmezőt is érint, akkor egy törlést követő beszúrás valósíthatja
meg egy rekord módosítását.
** B*-fák
Az alapgondolat az, hogy az indexállományban való keresést meggyorsíthatjuk, ha
az indexállományhoz is (ritka) indexet készítünk hasonló szabályok szerint.Az
eljárás mindaddig folytatható, ameddig az utolsó index egyetlen blokkba be nem
fér.A legalsó szint mutatói az adatállomány egy-egy blokkjára mutatnak, a
fölötte levő szintek mutatói pedig az indexállomány egy-egy részfáját
azonosítják.
*** Keresés
Hasonló az egyszintű ritka indexek esetéhez,azomban ebben az esetben több
lépésben kell elvégeznünk a keresést:

A fa (azaz az indexállomány) gyökeréből indulunk. Ebben a blokkban megkeressük
azt a rekordot.amely kulcsa a legnagyobb azok közül,amelyek kisebbek még a
keresett kulcsnál(vagy egyenlő). Ez a rekord a mutatója a fa egy alsóbb
szintjére vezet. Ha az előző lépéseket addig ismételjük, amíg meg nem találjuk a
keresett rekordot.
*** Beszúrás
Az eljárás nagy mértékben megyegyezik a ritka indexbe beszúrással, viszont
ügyelni kell arra is, hogy a fa kiegyenlítettsége ne károsodjon. Ez azt is
igényelhetni, hogy az index állomány minden szintjén néhány blokk megváltozzon.

*** Törlés
Megkeressük a kívánt adatot és töröljük. Az adatblokkokat lehetőség szerint
összevonjuk. Összevonáskor, vagy ha egy adatblokk utolsó rekordját is töröltük,
a megszűnt blokkhoz tartozó kulcsot is ki kell venni az indexállomány érintett
részfájából. Ehhez adott esetben a fa minden szintjén szükség lehet néhány blokk
módosítására.
*** Módósítás
Megegyezik a ritka index beli módosítás elvével.

* Sűrű indexek, előnyök és hátrányok

Minden adatrekordhoz tartozik egy index rekord. Ez általában még mindig a
rekodot tartalamzó blokkra mutat,de elképzelhető az is, hogy közvetlenül az
adatrekordra mutat. Emiatt az adatokat nem kell rendezni. Ez nagy előny a ritka
indexel szemben, hiszen ez nagyban megnehezítette a beillesztést.

Fontos megjegyezni azomban, hogy a sűrű indexelés önmagában nem
állományszervezési módszer. Hash vagy ritka indexre építhet.

A sűrű indexnek hátrányai is vannak.  Ezek közé tartozik a nagyobb hely igény (a
plusz indexelés miatt), az egyel több indirekció a rekord eléréséhez és több
adminisztrációval is jár.

Viszont támogatja a több kulcs szerinti keresést és az adatállomány rekordjai
szabadokká tehetők, ha minden további rekordhivatkozást a sűrű indexen keresztül
történik.
** Műveletek sűrűindexel
*** Keresés
Az indexállományban megkeressük a kulcsot, pl. bináris kereséssel. A hozzá
tartozó mutatóval elérhetjük a tárolt rekordot.
*** Törkés
Először megkeressük a törlendő rekordot. A hozzátartozó törölt bitet szabadra
állítjuk,majd a kulcsot kivesszük az indexállományból, és az indexállományt
időnként tömörítjük.
*** Beszúrás
Keresünk egy szabad helyet a tárolandó rekordnak. Ha nem találunk akkor az
állomány végére vesszük föl. A kulcsot és a tárolásm helyére hivetkozó mutatót a
kulcs szerint berendezzük az indexállományba.
*** Módosítás
Sűrű indexelés esetén a módosítás viszonylag egyszerű: megkeressük a módosítandó
rekordot tartalmazó adatblokkot, majd a módosított tartalommal visszaírjuk a
háttértárra. Ha a módosítás kulcsmezőt is érintett, akkor az indexállományt
újrarendezzük.
* Változó hosszúságú rekordok kezelése
** Változó hosszú ságú rekordok oka
- Egy mező hossza változó
- Ismétlődő mező(csoport) van a rekordban
** Megoldások
*** Általános megoldás
Egy rekord változó hosszúságú részeit a rekord mezőlistájának a végén helyezzük
el. Így a rekord eleje fix hosszúságú marad.
*** Megoldás változó hosszúságú mezőre
Gyakrori megoldás az,hogy a mező helyére egy fix hosszúságú mutatót rakunk,ahol
a mező tényleges tartalma van. Így egy állomány csak egy féle rekordot tartalmaz.
*** Megoldás ismétlődő mezőkre
Erre több megoldás is létezik:
- A maximális számú ismétlődésnek elegendő helyet foglalunk le minden rekordnak
- Mutatók használata
* Részleges információ alapján történő keresés
Gyakran megesik, hogy egy rekord több mezéjét is ismerjük és meg akarjuk keresni
azokat a rekordokat, amelyek ugyanezen értékeket tárolják. A továbbiakban úgy
vesszük, hogy egyik ismert mező sem kulcs.

** Index felépítése
Egy lehetőség lehet több (esetleg minden) mezőre egy index felépítése. Ezek után
minden megadott értékre alapján előállíthatunk rekord halmazokat, majd ezek
metszetét képezve megkapjuk a kívánt eredményt. Ez nem túl praktikus.

** Particionált(feldarabolt) hash-függvény

Veszünk egy hash függvényt, amely
\begin{align}
h(m_1,m_2,\ldots,m_k)=h_1(m_1)*h_2(m_2)*\ldots*h_k(m_k)
\end{align}
alakú, ahol az
$m_i\text{-k}$ a rekord összes $k$ darab, releváns mezőjének az értékeit
jelentik, $h_i$ az $i\text{-edik}$ mezőre alkalamazott hash függvény komponens,
a $*$ pedig a konkatonáció (összefűzés) jele.

Az ismert mezők értékei alapján meghatározhatjuk az $N$ hosszúságú bitmintának az
ismert darabjait. Mindenazon vödröket kell megnézni amelyeknek a sorszáma
illeszkedik a kapott bitmintára.
* TODO Több kulcs szerinti keresés támogatása
Fontos, hogy egy adatbáziskezelő ne csak elsődleges kulcs szerint tudjon
keresni, hanem egyéb mezők alapján is. Ezeket a mezőket keresési kulcsoknak
nevezzük.

** Indexelt megoldás
*** Invertált állomány fogalma
Azt az indexállományt, amely nem kulcsmezőrea tartalmaz indexeket, invertált
állománynak nevezzük.
*** Invertált állomány mutatói
Az invertált állomány mutatói lehetnek:
    1. <<elso>>Fizikai mutatók, amelyek pl. mutathatnak
       1) <<elso.a>>közvetlenül az adatállomány megfelelő blokkja (esetleg rekordja)
       2) <<elso.b>>az adatállomány elsődleges kulcsa szerinti (sűrű) indexállomány
           megfelelő rekorjára
    2. <<masodik>> Logikai mutatók, amelyek az adatállomány valamely kulcsának értékét
       tartalmazzák
Az [[elso.a]] esetben az adatállomány rekordjai kötöttek és ráadásul csak egyetlen
inverált állomány esetén használható.

Az [[elso.b]] esetben egyel több indirekción keresztül elrejtjük a keresett
rekordot, de az adatrekord megváltoztatásakor csak az érintett mezőhöz (vagy
mezőkhöz) tartozó invertált állományt kell frissíteni.

A [[masodik]]. lehetőségben az adatállomány rekordjai szabadok lehetnek, viszont nem
ismerjük a keresett rekord címét.
* Adatmodellek, modellezés 
Amikor egy adatbázist létrehozunk a cél az, hogy egy kiválasztott valós dologról
úgy tároljunk adatokat, hogy utána később ugyanarról a dologról információt
tudjuknk kinyerni. A legtöbb esetben nem tudunk minden adatot eltárlni egy adott
témakörrel kapcsolatban, ezért csak az adatok egy részét tároljuk. Az eltárolni
kívánt adatokat klasszikus modellezési eszközökkel választjuk ki: a fontos
információkat megtartjuk, a kevésbé fontosakat elhanyagoljuk.

** Adatmodell két része
   1. formalizált jelölésrendszer adatok, adatkapcsolatok leírására
   2. műveletek az adatokon
** Adatmodellek osztályozása
A felhasználó számára az adatbázis egyik legfontosabb jellemzője az a forma,
amelyben a tárolt adatok közötti összefüggések ábrázolva vannak. Mivel egy
adatbázis struktúráját jelentős részben a rekordtípusok közötti kapcsolatok
határozzák meg, ezért az adatmodelleket aszerint osztályozzuk, hogy a
felhasználó szempontjából miként valósul meg az adatok közötti kapcsolatok
ábrázolása.

** Adatmodellek
- Hálos adatmodell
- Relációs adatmodell
- Objektumorientált adatmodell
* Az E-R modell és elemei
Az egyed kapcsolat (entity-relationship; ER) modell nem tekinthető
adatmodellnek, hiszen nem definiál műveleteket az adatokon.
** ER modell elemei
- egyedtípusok
- attribútumtípusok
- kapcsolattípusok
*** Entitások(egyedek)
A valós világban létező, logikai vagy fizikai szempontból saját léttel
rendelkező dolog, amelyről adatokat tárolunk.
*** Tulajdonságok(property)
Az etitásokat jellemzi; ezeken keresztül különböztethetőek meg az entitások.
*** Egyedhalmaz
Azonos attribútumokkal rendelkező egyedek összessége.
*** Kapcsolatok
Entitások névvel ellátott viszonya.
**** Egy-egy kapcsolat
Olyan (bináris) kapcsolat, amelyben a résztvevő entitáshalmazok példányaival egy
másik entitáshalmaznak legfeljebb egy példánya lehet kapcsolatban.
**** Több-egy kapcsolat
Egy =K : E1, E2= kapcsolat több-egy, ha =E1= példányaihoz legfeljebb egy =E2=-beli példány tartozhat,
viszont =E2= példányai tetszőleges számú =E1=-beli példányhoz tartoznak.
**** Több-több kapcsolat
Egy =K : E1, E2= kapcsolat több-több, ha =E1= példányaihoz is tetszőleges számú =E2=-beli példány
tartozhat, és =E2= példányaihoz is tetszőleges számú =E1=-beli példány
tartozhat.
*** Kulcs
Az ER-modellezésben az attribútumok azt a halmazát, amely egyértelműen azonosít
egy entitás példányait, kulcsnak nevezzük.
* Az E-R diagram, ISA kapcsolatok, gyenge egyedhalmazok
** ER-diagram
Az ER modell egy grafikus megjelenítése az ER diagram.
*** ER-diagram elemei
| ER modell elem | Alakzat  |
|----------------+----------|
| Egyedhalmaz    | Téglalap |
| Attribútum     | Elipszis |
| Kapcsolat      | Rombusz  |

Az aláhúzott attribútumok az adott eygedhalmaz kulcsait jelenti.
** ISA kapcsolat
Gyakori az a modellezési szituáció, amikor egy entitáshalmaz minden eleme
rendelkezik egy másik (általánosabb) entitáshalmaz attribútumaival, de azokon
kívül még továbbiakkal is (specializáció). Ez a viszony a kapcsolatok egy
sajátos típusával, az ún. „isa” kapcsolattal írható le. Az objektumorientált
modelleknél kitüntetett szerepe van.

** Gyenge egyedhalmaz
Gyakran előfordul, hogy egy entitáshalmaznak nem tudunk kulcsot kijelölni,
ehelyett az egyedek azonosításához valamely kapcsolódó egyed(ek)re is szükség
van. Ebben az esetben gyenge egyedhalmazokról beszélünk. Az identitását egy
tulajdonos egyedhalmaz (owner entity set) biztosítja,amely a gyenge
egyedhalmazzaltöbb-egy kapcsolatban áll. Az ilyen kapcsolat neve: determináló
kapcsolat.

* A relációs adatmodell: adatok strukturálása és műveletek

** Struktúrája
A relációs adatmodell alapját, ahogyan a neve is árulkodik róla, relációk
alkotják.

*** Reláció
Halamzok Decartes szorzatának részhalmaza.

A halmazokban található értékek egy-egy ún. tartományból (domain) kerülnek ki.

Fontos megjegyezni, hogy alapvetően a relációban tárolt elemek sorrendjének
nincs jelentősége.Sőt az attribútumok nevének sincs jelentősége a modelre
nézve, de egy adatbázis akkor jó, ha  információt tudunk kinyerni belőle. Ehhez
viszont szükséges az, hogy az egyes relációk, attribútumok valamilyen, a modell
szempontjából értelmezhető információval rendelkezzen.
*** Relációs séma
A relációban tárolható attribútumok halmaza.

Ha egy adatbázis több relációs sémát is tartalmaz, akkor a relációs sémák
összességének neve adatbázis séma.
*** A relációk további jellemzői
**** A releciók foka
A relecióban lévő oszlopok (attribútumok) száma.
**** A releciók számossága
A relációban található sorok száma

** Műveletek
A relációs adatmodell a relációkon megengedett műveletek meghatározásával válik
teljessé. Ezen műveletekből épül fel az ún. relációs algebra (relational algebra).